Mit taníthat egy 22éves embernek(gyereknek) a Szörny Rt.?

on

Ez az írás egy kissé szokatlan lesz. A héten ugyanis kitört rajtam a Pixar-láz, és gyorsan újranéztem néhány örökzöld gyermekkori kedvencem (Toy Story 1-2, Incredibles, Monsters Inc.), amik így felnőtt(ebb) fejjel teljesen más megvilágításba helyeződtek. A Pixar híres arról, hogy többrétegű tartalmat rejt egy-egy filmbe, így szórakozatva az egész családot a vetítések során. Ettől (is) olyan népszerű és (kassza)sikeres a legtöbb animációs filmjük. Számomra a Szörny rt. újranézése volt a legpozitívabb felnőtt fejjel, ugyanis az Rt, mint vállalkozás siralmas. Nézzük meg miért!

A Vállalat kontextusba helyezése:

A Szörny Rt. egy az energiaszolgáltatói piacon monopol helyzetben lévő mamutvállalat. Üzleti modelljuk egyszerű: gyermeksikolyok energiájából nyerik az egész szörny társadalom fenntartásához szükséges elektromosságot, majd ezt továbbértékesítik a fogyasztóknak. Itt már is kiütközhet az első fontos dolog: az RT. alapvetően egy média/szórakoztatóipari vállalat, az energiakereskedelem csak a főtevékenység megvalósulásával jöhet létre, ami egyfajta groteszk szórakoztatás, azaz az ijeszgetés.

Screen_shot_2012-12-22_at_8.36.46_PM

Elsődleges erőforrásuk így a gyermeksikoly. Azonban a “sikoly-piac” folyamatosan szűkül, köszönhetően a kölykök egyre magasabb ingerküszöbének, amit a (emberi) fogyasztói társadalomnak köszönhetnek. Ez kihatással van az energiatermelésre-értékesítésre, ami viszont a vállalat fő bevételi forrása… Így a vállalat jövője veszélyben van. Azonban a film történetének előrehaladtával felsejlik, majd a végjátékban kiteljesedik egy alternatív megoldás, ami hosszútávon biztosíthatja a vállalkozás fennmaradását, így a szörnytársadalom energiaellátását.

A kérdés azonban az, miért nem vették hamarabb észre az alternatívát? És itt jön képbe a mindennapokra, a vállalkozás alapítására is érvényes problémacsokor: nincs kapcsolat a vásárlókkal/felhasználókkal, ennek hatására szar a termék, és hiányzik az innováció! De ne érjük be ennyivel, menjünk kissé utána a dolgoknak.

Nincs kapcsolat a felhasználókkal

A filmben az embergyermek egy veszélyes, fertőző, ártalmas valamiként van megjelenítve, akinek egyetlen szerepe a szörny-társadalomban, a sikítás. Félnek tőlük-milyen abszurd?..- és ennek megfelelően is kezelik őket. Egy külön szervezetet is üzemeltetnek, amely a “gyermekfertőzés” eshetőségében lép közbe. Ez viszont azt eredményezte, hogy a vállalat nem kezeli helyén a legfontosabb erőforrását és nem is ismeri azt.

gyu9lef

Ha csak egy kicsit is utánanéztek volna, felmérték volna a különböző interakciók hatását rájönnek, hogy a nevetás által előidézett energiatöbblet sokkal hatékonyabb, mint a sikításé.

Így látható, a kommunikáció hiánya vezetett a szűkülő piachoz, valamint a szar termék-innováció hiányának kombinációjához, így a vállalat hanyatlásához.

Valóságra interpretálva: SZÁMÍT A PIAC VÉLEMÉNYE a termékkel/szolgáltatással kapcsolatban, nemcsak piacra lépés előtt, de utána is, ugyanis annak hatására lehet megfelelően módosítani a meglévőeket, vagy teljesen új termékekkel előállni.

Szar termék

Az Rt alapításánál- a szörny társadalom kapitalista/modernizálódó korszakának kezdetén- valamilyen úton-módon rájöttek, hogy a gyermeksikoly=energia képlet működik, aztán ennyivel meg is elégedtek… Erre alapozták az egész vállalkozást, ez alapján dolgozták ki a “terméket”, ami a szörnyek gyerekijesztegetése…(nyilván evidens volt, mivel a szörnyek velejárója, hogy ijesztőek, de csak az emberi világ számára…)

article-2162189-13b40960000005dc-616_634x382

Így alapvetően egyetlen-feltételezett-réspiacra alapozták a stratégiájukat, a termékfejlesztést, a folyamatokat, így az egész vállalatot. Ez az egypiacos szegmentációs modell magában hordozza azt a veszélyt, hogy a piac növekedésének lassulása, esetleges hanyatlása esetén a vállalat teljes működése veszélybe kerül.

Ez a filmben be is következik, amely hatására a lehető legrosszabb dolog történik a vállalat berkein belül: Pánik és kényszer megoldások! A pánik hatására a vállalat dolgozói között kiéleződik a verseny, ami rövidtávon akár termelékenységnövekedést is előídézhet, de hosszútávon, ilyen piaci körülmények mellett, a morálra gyakorolt negatv hatásai miatt ártalmas.

A pánik szülte kényszermegoldás ebben az esetben egy hatékonyságnövelő szerkezet kifejlesztését szülte, ami viszont nem egészen humánus eszközökkel operál.

Ezeket a hibákat egy startup esetében a következőképpen lehetne felfogni: Rosszul felmért piacra egy félig-meddig megfelelő termékkel(rossz product-market fit) lépnek ki, a kezdeti növekedés megtorpanása után nem azonosítják megfelelően a problémát, így egy pivot helyett egy újabb feature-rel, vagy egyéb kisebb iterációval igyekeznek oltani a tüzet, ami akár a felhasználói élmény rovására is mehet(pl: túl sok opció, bonyolultabb kezelés stb…). De ha sikerrel is jár, csak rövidtávú lehet az eredménye, ugyanis az alapkoncepcióval van baj…

Innováció hiánya

A szörny Rt fennállása során minden erőforrását a már meglévő folyamatok optimalizálására fordította, így a problémák jelentkezésénél már a fentebb említett módon a hatékonyságnöveléssel próbálták elérni a kívánt eredményt. Így teljesen elhanyagolták az esetleges új piacok feltérképezését, esetleges helyettesítő termékek/szolgáltatások kifejlesztését.

monsters-inc-scare-floor

Tudták, hogy az ijesztgetés egy szűkülő piac, de nem is kerestek alternatívát, amíg egy véletlen interakció egy embergyerekkel heurisztikus felismeréshez nem vezetett az egyik top alkalmazott fejében. Miszerint a nevetés sokkal hatékonyabb energiaforrás, mint a sikoly, és ez a szegmens még kvázi érintetlensége miatt, a vállalat hosszútávú fennmaradásának kulcsa.

giphy

Adott piaci körülmények között nem kéne, hogy felmerüljön az innovátor dilemma egyik manifesztációja, miszerint egy innovatív termék/szolgáltatás bevezetése kannibalizálhatja a vállalat már meglévő piacát.

Viszont esetünkben egy maradi vezetéssel megáldott, öreg, a változásokat nehezen adaptáló organizációról beszélünk, amely nem hajlandó előre tekinteni, és valós, hosszútávú megoldások helyett, csak a rövidtávú sikerekre fókuszál….

A végjátékbana vezetés eltávolításával lehetősége nyílt az innovátornak, hogy megvalósítsa saját ötleteit, ha ez még azt is jelentette, hogy neki hátrébb kell lépnie az operatív szerepkörtől, és átadni a stafétát a nála sokkal vicesebb, eddig másodvonalbeli barátjának.

Ezekből levonva a tanulságot a következő állapítható meg:

Egy szervezet innováció nélkül halálra van ítélve, valamint a nagyvállalatok sokszor beágyazott vezetése nem hajlandó teret engedni az innovációs törekvéseknek… Erre nem is feltétlenül alkalmasak, mert a mérete miatt a módosított stratégia implementációja hosszúra nyúlhat. Ezért fontos a vállalat méretének növekedésével együtt fejleszteni a szervezeten belüli kommunikációt, folyamatosan módosítani és kommunikálni a terveket/stratégiákat, a szervezet minden szintjén.

Ezen felül vezetői értékek terén fontos megjegyezni, hogy a vállalat érdekeit a saját érdekeknél, sikereknél többre kell értékelni, és tudni kell, mikor kell egy sort hátrébb- vagy akár előrébb-lépni, teret engedve az innovációnak.

Köszönöm, hogy elolvastad a posztot! Ha tetszett, nyomj egy megosztást! Neked mi a véleményed? Egyáltalán igazam van? Csak belemagyarázom?

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s